Ismerkedj meg a Selves kártyákat használó szakemberekkel, tekints be műhelytitkaikba, és tudd meg, mely karakterek tartoznak a kedvenceik közé!
Ebben a részben Mogyoróssy Ágnes üzleti coach, Gestalt terapeuta-konzulens a vendégünk. Ági a Selves kártyák egyik első felhasználója, és szerepet játszott a kártyák megszületésében is.
Mesélj egy kicsit magadról! Mivel foglalkozol?
Coachinggal foglalkozom, valamint Gestalt terapeuta-konzulens vagyok. Vezetőknek és vállalkozóknak, különösképpen vezető- és vállalkozónőknek segítek abban, hogy stratégiát építsenek, hatékonyan osszák be az idejüket, és megtanuljanak feladatokat delegálni. Gestalt terapeuta-konzulensként pedig az önismeretük elmélyítésében segítek klienseimek.
Te hogyan használod a Selves kártyákat?
Vezetői coaching során és Gestalt terápiás üléseken is szoktam használni a kártyákat. Az ülés során megkérem ügyfelemet, hogy húzzon egy vagy két kártyát az aktuális témájával kapcsolatban, és reflektáljon arra, amit ez a kártya meghív benne. A spiráldinamika rendszere, amire a Selves kártyák is épülnek, és amiben magam is elmélyültem szakmai utamon, izgalmas tükröt tart a folyamat során. Legyen szó a delegálás nehézségeiről, időgazdálkodási problémákról, vagy személyes útkeresésről, nagyon sok ügyfelem a piros szintről húz kártyát. Emellett még a bíbor és a kék szint is erőteljesen megjelenik. Amikor pedig a fejlődési utat, a vágyott jövőképet vázoljuk fel, a narancs, a zöld és a sárga szint karakterei kapnak nagyobb szerepet. Dolgoztam olyan ügyféllel is, aki mind a jelen helyzetére, mind a jövőbeni előrelépésével kapcsolatosan piros karaktert húzott. Itt egyértelműen ezen a szinten van dolgunk.
Elmesélnél egy konkrét esetet, amikor a kártyák áttörést hoztak egy ügyfeleddel?
Az ügyfelem, egy vezetőnő egy adott témával kapcsolatosan a Hercegnő kártyát húzta. Elkezdtünk beszélgetni, hogy mit jelent neki ez a karakter. Reflektált rá, hogy a Hercegnő csak ül az asztalnál, hiába van ott mellette egy nyitott ablak, nem pillant ki rajta. Ekkor ügyfelem hirtelen ráeszmélt, hogy még egy kártya van a kezében – hozzátapadva a másikhoz. A Hercegnő mögött a Lázadó lapult. Ez rádöbbentette, hogy hiába akar ő jó kislány lenni, hiába dolgozik rengeteget, és van bent reggeltől estig a munkahelyén, rá kell jönnie, hogy ő valójában egy Lázadó. Ezen a vonalon dolgoztunk tovább, és voltaképpen e két kártya összetapadása hozta meg, hogy őt később kiemelték egy csoportvezetői pozícióból egy középvezetőibe.
Neked melyik a kedvenc kártyád?
Két kedvenc kártyám is van. Ezekkel kapcsolatban azt tartom érdekesnek, hogy az a téma, amin éppen magamban dolgozom, az gyakran a klienseimmel való munka során is megjelenik. A Gyógyító kártyát egyszer azzal kapcsolatosan húztam ki egy önreflexiós folyamat során, hogy mi az én utam, mi az én életfeladatom. Nekem nagyon sokat jelent ez a kártya. Azt tükrözi számomra, hogy a nagy pörgésben hogyan teremthetek harmóniát a szív, a kéz és a fej között.
A következő coaching ülésemen az ügyfelem is ezt a kártyát választotta – ő is segítő pályára akart lépni.
A másik kedvencem az Alkotó. Ez a kártya az emberi teremtő erőt jelenti nekem. És ez is megjelent egy ülésem során is. Ügyfelem először nagyon sötétnek látta ezt a kártyát. Később azonban egyre hangsúlyosabbá váltak a színes gömböcskék a képen. Mintha vízcseppek lettek volna, amik visszasugározzák a fényt.
Van olyan kártya, amelyik idegesít?
Igen! Az egyik a Sokoldalú. Talán azért bosszant, mert valamikor én is ilyen voltam. Mindent egyszerre és azonnal akartam. Azt hiszem, ma már ezt meghaladtam – mostanság egy, vagy maximum két dologra igyekszem figyelni, de azokra nagyon.
A másik Az év dolgozója. Ő a versenyszellemet hívja elő bennem. Amikor ránézek, szinte gyomorgörcsöt kapok, és felébred bennem az ellenállás: én nem akarok az év dolgozója lenni! Nem akarok versenyezni! Nem akarok már semmiféle plecsnit vagy kitüntetést! Ugyanakkor, ha őszinte vagyok magammal, sok esetben mégis szeretnék valami tökéleteset alkotni, valami olyat, ami miatt kaphatok egy vállon veregetést – magamtól vagy másoktól.
Húznál egy kártyát vakon? (A kártyákat fejjel lefelé fordítjuk, Ági találomra kihúz egyet.)
Csiribú, csiribá… Az Erőember!
Beszéltem eddig a kedvenc kártyáimról, és azokról, amik bosszantanak – az Erőember mintha kiegyensúlyozná ezt a két pólust. Ez nagyon kemény munka, de sikerülhet.
Egyébként úgy két hónapja hetente kétszer erőnléti edzésre járok. Egyre nehezebb súlyokat emelgetek. Nagyon jó látni ennek az eredményét: ahogy formálódnak az izmaim, ahogy nő az önbizalmam és javul a hangulatom minden edzés után.
Ha megfigyeled, az Erőember arcán van egy kis fintor. Ez persze lehet az erőkifejtéstől, de nekem olyan, mintha rám kacsintana, hogy „Megy ez! Menni fog ez!”.
Érdekes, hogy a kedvenc kártyáim a Selvesben szereplő legmagasabb spiráldinamikai szinten helyezkednek el, azok, amikkel küzdök, pedig alacsonyabbakon. A kiegyensúlyozottságot pedig nem egy másik magasabb szint hozza meg nekem, hanem pont a piros.
Te kinek ajánlanád a Selves kártyákat?
Mind üzleti és életvezetési coachingban hasznosak a kártyák – ezeken a területeken magam is használom őket. Bevethetők különféle segítő beszélgetések során, például integrál tanácsadásban, és elmélyültebb, terápiás folyamatokban is. Tréningeken, jégtörőként is abszolút el tudom képzelni őket. Szervezetfejlesztésben, az elakadások csapatszintű megdolgozására is hasznosak lehetnek.
A kártyák képi világa, a színek és a szimbólumok akkor is jól vezetik az ügyfelet vagy a csapatot, ha semmi előzetes ismeretük nincs az enneagramról vagy a spiráldinamikáról. Hiszen minden egyes kártya ad egy inspirációt, viszont az, hogy én mit látok bele, hogyan értelmezem, teljes mértékben tőlem függ.